A.tervezettnél valamivel hosszabbra sikeredett találkozó alkalmával többek között kisebbségi kérdésekről és Székelyföld területi autonómiájának lehetőségéről esett szó, valamit napirenden voltak még olyan kérdések, mint a Romániát és Magyarországot összekötő infrastrukturális hálózat kiépítésének fontossága, vagy a Nabucco-projekt.
A román államfő állásfoglalása a kisebbségi kérdések terén az volt, hogy véleménye szerint Románia soha nem fog egyetérteni a kisebbségek kollektív jogaival. Románia, az Alkotmány értelmében egy szuverén, egységes nemzetállam, s mindössze a nemzetiségek képviselőinek egyéni jogait tartja fenn. Ezen jogok között említette meg az anyanyelven való tanulás lehetőségét, a saját kultúra fenntartását, s fejlesztését, valamint a Parlamentben való politikai képviseletet is.
Az államfő, Sólyom László köztársasági elnökkel való találkozásának végén azt is kihangsúlyozta, hogy Romániában soha nem lesz területi autonómia. Ezen véleményét szintén azzal magyarázta, hogy Románia az alkotmány értelmében egy egységes nemzetállam. Magyarország azonban továbbra is el tud képzelni egy területi autonómiát Romániában, s az Alkotmány határain belül továbbra is fenntartja ezen törekvését.
